POSTATAKARÉK-PÉNZTÁR

Az 1901-ben épült Postatakarék-pénztárat Lechner Ödön tervezte. Lechner 1889-ben barátjával, Zsolnay Vilmossal európai tanulmányutat tett. Tapasztalataikat közös épületeiken alkalmazták (pl. Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, a kecskeméti Városháza). Zsolnay a homlokzat és a tető díszítésében alkotott maradandót. A kísérletek során Zsolnay Róth Miksával is együttműködött. Róth a maratott üvegablakokat és a mozaikokat tervezte. A székház olcsó kivitelezése is alátámasztotta a takarékpénztár eszméjét, a takarékoskodást építészeti megfogalmazásban. A Postatakarék-pénztár székháza korának elismerten legolcsóbban felépített középülete volt. A Postatakarék-pénztár épülete a magyarországi szecesszió csúcspontja, Lechner pályájának csúcsa, szintézise. Talán az övező utcák keskenysége miatt is tervezett a mester viszonylag szerény homlokzatot, díszes párkányt és tetőt. Maga a mester is fájlalta, hogy homlokzatkompozíciója nem érvényesül a szűk helyen. Egyik tanítványa, Málnai Béla szerint felesleges volt ilyen gondosan tervezett tetőszerkezetet építeni, mivel azt csak a madarak látják. A mester válasza, hogy szégyellné magát a madarak előtt is egy tökéletlen megoldással. Az eltelt évszázad Lechnert igazolta. A féloszlopokon majolika méhek igyekeznek az épület rendeltetésének, a gyűjtögetésnek, a takarékosságnak szimbólumai, a stilizált kerámia méhkasok felé. A méhek visszatérnek belül is: a pénztárteremben, a lépcsőházban, és a belső udvar vasoszlop fejein. Az épületben különleges, valós, és elképzelt figurák kaptak helyet: kígyók, tyúkok, sárkányok. A tető középső, legmagasabb tornyán a nagyszentmiklósi aranykincs, két bikafej-motívumos ivóedényének nagyított mása látható sárgás Zsolnay-majolikából. A szecesszió elleni támadás a századforduló után a harmincas évek végén, a Bauhaus térnyerésével felerősödött. A Lechner által tervezett berendezést megsemmisítették, mára mindössze két pad maradt meg a pénztárterem bejáratánál. A pénztárcsarnok technikai újdonságnak számító üvegtetejét a két világháború között le kellett bontani, mivel az időjárás viszontagságai miatt balesetveszélyessé vált. Helyére az eredetire nem is emlékeztető tetőt emeltek. Az államosítások során egy 1949-es kormányrendelet szüntette meg a Postatakarék-pénztárt. Tevékenységét, személyzetének és épületeinek egy részét a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, takarék szövetkezetek és a posta vitte tovább. A székházban több mint négy évtizeden át a jegybank működött. A megváltozott funkciók szerint alakították, bár lényeges változtatásokra nem volt szükség, főleg Lechner gondosságának köszönhetően, mégis több pótolhatatlan mestermunka esett az átalakítások áldozatáulAz 1924 óta műemlékvédelem alatt álló székház ma is a város legnépszerűbb épületei közé tartozik. Tervezője a mű centenáriumának évében kapott posztumusz Magyar Örökség díjat. A kapu fölött Róth Miksa üvegmozaik felirata eredeti rendeltetését hirdeti: Magyar Postatakarék-pénztár