MAGYAR NEMZETI BANK

A Magyar Nemzeti Bank háromhomlokzatos főépülete eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézetének székházaként épült 1902 és 1905 között, Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus stílusban. Az Osztrák– Magyar Bank helyébe lépő, 1921 májusában felállított Magyar Királyi Állami Jegyintézet megszüntetésével az 1924. évi V. törvénycikk alapján részvénytársasági formában hívták életre Magyarország központi bankját, hazánk jegybankját. Működése felett a kormányzat kirendelt kormánybiztosa révén állandó felügyeletet gyakorolt. Részvényeseit a közgyűlés képviselte. Legfőbb szerve a nagybirtokosok, gyáriparosok és vezető bankok soraiból a közgyűlés által választott tizenhárom tagú főtanács volt, amelynek elnökét a kormány előterjesztésére az államfő nevezte ki. Első elnökének a korábban a jegyintézetben is elnöklő Popovics Sándort, a Wekerle-kormány egykori pénzügyminiszterét nevezték ki. A Magyar Nemzeti Bank fő feladata a bankjegykibocsátás volt, ezenkívül kézizálogra kölcsönöket folyósított, letéti, betéti és zsíróüzletet folytatott, devizákat, valutákat vásárolt és adott el. A bankot a második világháború után, az 1947. december 4-én elfogadott XXX. törvénycikk alapján, a magyar tulajdonban lévő részvényekkel együtt államosították, így a részvénytőke többsége állami tulajdonba került. Az állam 1967-ben százszázalékos tulajdonosa lett. Az épület tervezője, Alpár Ignác (1855–1928) a kései eklektikus stílus jeles magyar képviselője volt. A budapesti bankok közül a legjelentősebbeket ő tervezte (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank – ma Belügyminisztérium, Magyar Általános Hitelbank – ma Pénzügyminisztérium, Pesti Hazai Első Takarékpénztár – ma BÉT és Magyar Államkincstár, Tőzsdepalota – ma Magyar Televízió). A bankszékház Bank utcai és Szabadság téri főhomlokzata aszimmetrikus. A Szabadság tér felé forduló homlokzat díszítésben gazdagabb, ezzel harmonizál a tér túloldalán található Tőzsdepalotával. Az épület homlokzatát Sennyei Károly szobrászművész díszítette. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés és ipar, főníciai-egyiptomi-arab-zsidó kereskedelem, középkori bank és ércbányászat. A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik. A bank épületének mellvédjein két jelentős alkotás emelkedik ki. A nyugati és a déli homlokzat sarkán a Magyar Nemzeti Bank jelképe helyezkedik el, a szoborcsoport Róna József műve. A Szabadság téri mellvéden álló szobrokat és címert Markup Béla készítette. A főkapun belépve, a tágas földszinti előcsarnokba érünk, amely stílusával, kialakításával a renenszánsz paloták tágas tereit idézi. A főbejárat két oldalán negyedkör-alakú, egyszakaszos lépcsők vezetnek fel az első emeletre. A főbejárattal szemben indul a háromágú főlépcső, amely a harmadik emeletre, a nagytanácsterem előcsarnokához vezet. Az épület belső díszítésében tetten érhetjük a neoklasszikus stílus legjellemzőbb elemeit, a gazdag növénymotívumokat. Alpár Ignác a hivatali helyiségekben is megtartotta az épületére jellemző tágasságot, egyúttal olyan elrendezést alakítva ki, amely lehetővé tette az ügyefelekkel az elkülönült, diszkrét tárgyalást. A belső látvány legmeghatározóbb elemei közé sorolhatjuk Róth Miksa színpompás ólomüveg-ablakait. Az épület minden szintjén végigvonul egy-egy uralkodó, a mezőgazdasághoz kötődő motívum: a földszinten a búza, az I. emeleten az írisz és a bogáncs és a jelenlegi a III. emeleten a vadgesztenye jelenik meg az aljzatkövön, a lépcsőindító fogantyún, a stukkódíszekben, a faragott ajtókon és a lámpavasakon. A földszinti és emeleti előterek, folyosók szecessziós jellegű növény- és virágmintás mozaiklap-burkolatai Walla József törökbálinti üzemében készültek, a kovácsoltvas korlátokat Alpár Ede tervezte, a búzamotívumos lámpatestek pedig Kiszling Rudolf művei. A belső épületszobrászat Maróti Géza, a míves faragású ajtók és a keretek Michl Alajos munkái. A nagytanácsterem Ha belépünk a terembe, a tekintetet szinte azonnal magára vonzza az aranyozott stukkódíszekkel ékesített mennyezet, amely az angol neogótika szellemét és formai elemeit tükrözi. A bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő márványoszlopok neoreneszánsz részletekkel gazdagítják a termet, a festmények és kisplasztikák, velencei tükrök, tölgyfaburkolat és eredeti csillárok mellett. A régi szellőzőrendszer korabeli rácsai is megtalálhatók a fal és menynyezet találkozásánál. A székeket és foteleket az eredeti bútorzat mintájára készítették el. Ebben a gyönyörűen díszített, neoreneszánsz stílusú teremben ülésezik a Monetáris Tanács. A bank legfőbb irányító testülete havonta legalább két alkalommal ül össze. Feladatuk többek között az, hogy döntsenek a jegybanki alapkamat mértékéről, amelynek segítségével az MNB az inflációt igyekszik leszorítani. Az érvényben lévő jegybanktörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a Magyar Nemzeti Bank legfőbb feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Ez akkor valósul meg, ha az általános áremelkedés, vagyis az infláció éves mértéke három százalék alá csökken.