NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM

A Száraz-Rudnyányszky-kastély a magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozik. Az A betűt formázó épülettömb főhomlokzatát párkányok, pilaszterek, oszlopok és fülkék tagolják. A kastély előtörténete egy római castrummal kezdődik, majd gótikus udvarház állt itt. A török kiűzése után több tulajdonosváltást is megélt. Mai formáját Rudnyánszky József és felesége, Száraz Julianna alatt nyerte el 1743-1766 között - ezért nevezik Száraz-Rudnyányszky-kastélynak. Rudnyánszky József átépíttette, főúri rezidenciává alakíttatta a kastélyt. A szobák falát díszítő seccók az emeleten ma is láthatók. Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték. 1904-ben a kastély kiégett, eredeti berendezése megsemmisült, és súlyos károkat szenvedett az épület a II. világháború folyamán is. 1945 után a volt résztulajdonos, Dáni Géza művészettörténész elképzelését, hogy a kastély iparművészeti kiállítások színhelye legyen, az Iparművészeti Múzeum vezetője, Voit Pál is magáévá tette. Előterjesztésére Nagytétény község Nemzeti Bizottsága támogatásával a birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948. július 1-jén átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás.1990-re az épület állaga annyira leromlott, hogy bezárták a benne működő katélymúzeumot. Az 1997-ben megkezdett felújítás során külsőben és belsőben megszépült a kastély, és 2000-től újra látogatható. A kastély  termeiben tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum állandó bútortörténeti kiállítása, mely Európában egyedülálló módon és gazdagságban mutatja be a bútorművesség kézműves korszakát a 14. századtól a 19. sz. közepéig.A hosszú gyűjtési idő folyamán a maga nemében egyedülálló bútorkollekció született. A Bútorművészet a gótikától a biedermeierig című kiállítás az európai bútorművességnek megközelítően 1440-től 1850-ig terjedő szakaszát követi nyomon. a kastély 27 termében mintegy 300 bútor és bútoregyüttes látható. Az elrendezés a kastély architektúrájához igazodva kronológiai sorrendben követi az európai bútorok történetét, enteriőrök helyett egyedi remekművekkel reprezentálva az egyes európai stíluskorszakokat, s ezáltal az iparművészet történetét. A kiállítást egyéb berendezési tárgyak: korabeli cserépkályhák, falikárpitok, szőnyegek, csillárok, festmények teszik teljesebbé.