|
|||
NÉPRAJZI MÚZEUM
A Néprajzi Múzeum Magyarország egyik legrégibb kulturális intézménye, mely 1872-ben a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztályaként alakult meg. Első gyűjteménye Xántus János kelet-ázsiai kollekciója volt, majd az 1880-as évektől a magyar nép kultúrájának eltűnőben lévő tárgyi világa került a kutatók érdeklődésének homlokterébe, de nem szűnt meg a szomszédaink, a rokon népek és a távoli kontinensek tárgyi világa és életmódja iránti érdeklődés sem. Ma a Néprajzi Múzeum közel negyedmilliónyi műtárgyat őriz, melynek kétharmada a magyar anyag. A múzeumban olyan kiváló tudósok és személyiségek dolgoztak mint Jankó János, Vikár Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Bátky Zsigmond, Györffy István és Viski Károly. Az intézmény önálló múzeummá 1947 után vált. Több átmeneti helyszín után 1924-ben került az egykori tisztviselőtelepi gimnázium épületébe, ahol ötven évig működött. 1973-ban kapta meg a Kossuth téri, volt Igazságügyi Palota épületét.A múzeum épülete önmagában is figyelmet érdemel: a Hauszmann Alajos (1847-1926) tervei alapján 1896-ban elkészült eklektikus palota a legfelsőbb törvénykezés székháza volt 1949-ig. Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze nyert szakmai kiképzést. A dualista monarchia reprezentatív középületeinek tervezője, az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű kórházaké. Fő műve a XIX. század végének a Parlament mellett legjelentősebb, ahhoz hasonló igényességgel megvalósított építkezése, a budai királyi palota. A monumentális épület Kossuth Lajos térre néző főhomlokzata 125 méter hosszú, hatalmas főpárkánnyal, alig látható tetővel. A főhomlokzat héttengelyes középrizalitjából az emeleten hatoszlopos portikusz lép elő, mely háromnyílásos alépítményen nyugszik, s figurális dísszel ékes timpanont hordoz. Fölötte hatalmas, de tömegében és ornamentálisan is tagolt attika uralkodik, mely középen és a szélein előugrik, talapzata az érctrigának és a két trónoló férfiaktnak. A palota külső figurális díszei között a legfeltűnőbb Senyei Károlyna k a főhomlokzat középrizalitját koronázó diadalszekere . A háromlovas diadalszekér mellett Fadrusz János sóskúti kőből faragott, erőteljes antik római jellegű alakjai - a Törvényt adó és a Törvényt látó - ülnek. Zala Györgynek a főhomlokzat kapuja feletti háromszögű timpanonban levő csoportja három részből áll: középen az ötalakos Bírósági tárgyalás, a sarkokon a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái. A főhomlokzat hármas kapuján át előbb egy-egy kis előtérbe, innen a nagy előcsarnokba lépünk, ahol a toszkán-dór oszlopok ünnepélyes hatást keltenek. Néhány lépcsőfokon jutunk a központi csarnokba, a palota nagyszerű, ünnepélyes harmóniájú építészeti kompozíciójába. A csarnok mennyezetfreskója Lotz Károly alkotása .Napjainkban a Néprajzi Múzeum a kontinens egyik legjelentősebb néprajzi intézménye, páratlan műtárgyállományával, jelentős archívumával és könyvtárával.
|
|||
![]() |
|---|
Kattints a kiválasztott képre a panoráma megtekintéséhez |