POSTAMÚZEUM

Az 1885-1890 között alapított postamúzeumi gyűjtemény első állandó kiállítóhelyét 1955-ben nyitotta meg a budai postapalota torony szobáiban. Jelenlegi helyére a XIX. század végén emelt műemlék épületbe 1972-ben költözött. 1990-től a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány keretében működik. A háromemeletes, neoreneszánsz palotát 1884 és 1886 között építették Czigler Győző tervei alapján Saxlehner András gyáros és családja számára. Saxlehner András eredetileg posztókereskedő volt, de igazán híressé és gazdaggá a századfordulón világszerte ismert Hunyadi János keserűvízforrás tulajdonosaként vált. A pompás Andrássy úti palota tökéletesen tükrözte Saxlehner gazdagságát és nagyvonalúságát. A lépcsőház és a kapualj díszítőfestését a kor vezető művésze, Lotz Károly készítette, a földszinti előcsarnok boltozatán a gyógyvíz fogyasztását és a fürdőzést magasztaló jeleneteket, míg a harmadik emeleten a négy évszak allegóriáját láthatjuk. A festett üveg ablakok Róth Miksa munkái. Az első emeleten helyezkedik el Saxlehner András és felesége, Saxlehner Emma operaénekesnő tízszobás lakása, melyet a korban is egyedülálló nagypolgári fényűzés jellemez. A falakat faragott és intarziás faburkolat fedi, a mennyezeten stukkók, illetve a hálóban és a tükörteremben Lotz freskók láthatók. A zeneszalon mennyezetét Emma kedvenc zeneszerzőinek stukkó portréi díszítik. A tágas tükörterem carrarai márvány kandallóján SA és SE monogrammok utalnak a tulajdonosokra, az egyik faragott arc állítólag Emma asszony vonásait őrizte meg az utókornak. Érdekesség a tálaló épségben megmaradt ételliftje és Saxlehner András íróasztala a dolgozószobában. A palota hátsó szárnyában voltak egykor a cég irodahelyiségei, míg a felső emeletek drága bérlakásokkal gyarapították tovább a Saxlehner vagyont. Saxlehner András 1889-ben bekövetkezett halála után felesége és gyermekei továbbvitték az üzletet, és a palota egészen 1938-ig a tulajdonukban maradt. A háború elől emigrációba menekülő Saxlehner család akkor eladta a házat, melynek új tulajdonosa az emeleti lakást bérbeadta a Gyáriparosok Országos Szövetségének. A szocializmus idején a bélyeggyűjtők szövetsége, majd 1972-től a Postamúzeum költözött be. Talán ennek köszönhető, hogy a lakás elkerülte az akkoriban szokásos feldarabolásokat és modernizációt, így a pompás belső terek máig fennmaradhattak és megtekinthetők. A műemlék ház freskóit 1988 és 1990 között a Budapesti Műemlék Felügyelőség restaurálta, a Postamúzeum pedig 2000-ben helyreállíttatta a velencei csillárokat és az enteriőrhöz méltó új tapétát készíttetett.