SÁNDOR-PALOTA

A budavári Sándor-palota helyén egykor egy 1260-70-es években alapított ferences kolostor déli része állott, melynek templomában az utolsó Árpád-házi királyunkat, III. Andrást temették el. A török hódoltság alatt ez a kolostor romba dőlt, és helyén a romok felhasználásával két kaszárnya épült a Dunával párhuzamosan. 1803-ban Sándor Vince vásárolta meg a területet a rajta fekvő épületekkel együtt. Palotája e két épület felhasználásával, vélhetően a bécsi Johann Amann tervei alapján, Pollack Mihály közreműködésével épült 1805-1806-ban. Az épületet 1831-ben a Pallavicini család vásárolta meg, 1851 és 1856 között pedig Albrecht főherceg, Magyarország helytartója lakott benne. 1867-ben Ybl Miklós tervei szerint átépítették, restaurálták, ugyanis a kiegyezés után - mintegy hét éven keresztül - a miniszterelnökség számára az állam bérelte a épületet, melyet később meg is vásárolt. Mivel a Sándor-palota megépítésekor - Amann vagy Pollack tervei szerint - dísztermeket, szalonokat alakítottak ki, amelyek a főúri összejövetelek gyakori helyszínei voltak, mintegy 60 év elteltével - hogy megfeleljen a miniszterelnöki hivatali céloknak - Ybl a főúri termeket reprezentatív rendezvények befogadására tette alkalmassá. Így alakult ki a Tükör terem, a Kerek szalon és a Kis Empire szalon mellett a Mária Terézia és a Goblein terem. A Mária Terézia termet a Szent István Lovagrend jelvényét viselő királyok arcképei díszítették, a Goblein termet pedig a bécsi magyar kancelláriáról származó műtárgyak elhelyezésére létesítették. Az átalakítások során az eredeti termek összképébe a tervező kénytelen volt beavatkozni, feltehetően valamilyen szerkezeti probléma megoldásának érdekében. 1885-ben - szintén Ybl tervei alapján - öntöttvas teraszt alakítottak ki az épület dunai oldalán az elpusztult télikert helyére. A palota felújítása és fűtés-korszerűsítése a 20. század húszas éveiben vált szükségessé. Így került sor 1927-28-ban Hikisch Rezső tervei alapján a minisztertanácsi sarokterem és a miniszteri váró kialakítására. Az épületben - Budapest II. világháborús ostromakor való megsemmisüléséig - a Magyar Királyi Miniszterelnökség működött. Az 1944-ben rommá vált palota elkerülte a lebontást, és 1955-56-ban az épületet tömegében ismét újjáépítették, majd az 1983-as helyreállítási tervek alapján 1986-ban elkészült a külső homlokzatok helyreállítása. A minden részletre kiterjedő belső  rekonstrukció a történelmi termek teljes bebútorozásával együtt 2002. tavaszára készült el.Az Országgyűlés 2002. november 5-én alkotott törvényt arról, hogy a Sándor-palota a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére szolgáljon.