GELLÉRTHEGYI SZIKLATEMPLOM

A mai Sziklatemplom alapjául szolgáló Szent Iván barlangban már az ősember is menedéket talált, és mivel az egyik legfontosabb dunai átkelőhely is itt volt található a Gellért hegy lábánál, később is szolgált menedékhelyül. Valószínűleg maga Pest is a barlangnak köszönheti a nevét. A "kemence" jelentésű, szláv eredetű pest szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és meleg vizes tavat, vagy itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Ebből származhatott a Gellért-hegy Árpád-kori Pest-hegy, majd a szemközti oldalon kialakuló település Pest neve. A barlangban 1926-ban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára alakították ki a Pálos Rend tagjainak adományozott sziklakápolnát. A barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el, a bejárat feletti sziklaoromra először 1936-ban állítottak keresztet. Ebben az időben épült meg a rend kolostora is a hegy dunai lábánál. A templomot 1950-ben bezárták, a barlang bejáratát betonfallal elzárták, a keresztet ledöntötték. A templomot és a hozzá tartozó kolostort 1990-ben kapták vissza a szerzetesek, a betonfal lebontására és a templom újraszentelésére 1992-ben, az új kereszt állítására 2001-ben került sor. A külső (a régi Szent Iván) barlangba lépve a lourdes-i Szent Szűz szobrát találjuk. A bejárattal szemben, a régi kórus fölött a rendalapító Boldog Özséb szobra áll, a bal oldalon Mindszenty József bíboros reliefje, jobbra pedig Remete Szt. Pál Prágában őrzött ereklyetartójának másolata található. A külső barlangból egy alagútszerű folyosón juthatunk a mélyebben fekvő, mesterségesen kialakított templomrészbe. Ide belépve az első, amit észreveszünk a kellemes hőmérséklet, mely télen-nyáron 20 °C körül van a hegy melegvizű forrásainak köszönhetően. A templomot Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel, ezért is találhatjuk meg nem sokkal a bejárat után a Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrát. A templom szentségháza, tabernákuluma a thot-hegyi kopt szentély méretazonos fotómásolata, e fölött található a Pálos rend névadó szentjének, Remete Szent Pálnak a csontereklyéje. Tovább haladva a lengyel kápolnához jut el a látogató. Az itt található oltárt a lengyel uralkodóház jelvényéből, a Jagelló-sasból alakították ki, a kápolna korlátján a lengyel és a magyar címer fogja közre a szerzetesrend címerét. Ismét tovább haladva juthatunk a templom főhajójába, ahol a feszülten és a főoltáron kívül a főoltárral szemben állva, a bal oldali boltíves nyílás mögött Szent Gellért domborművét láthatjuk.