TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM

A budapesti természettudományi gyűjtemények története (mint az összes többi országos múzeumi gyűjteményé) kezdetben szorosan összefonódott a Nemzeti Múzeuméval. Ennek megalakulása 1802-re nyúlik vissza, amikor Széchényi Ferenc gróf mintegy 17 ezer kötetből álló könyvtárát (és éremgyűjteményét) a magyar nemzetnek felajánlotta (ebből lett a mai Országos Széchényi Könyvtár). Az első természettudományi gyűjtemény 1803-ban az alapító Széchényi Ferenc hitvesének, Festetics Julianna grófnőnek adománya volt, amely „válogatott és értékes magyar ásványokat” tartalmazott. A gyűjtemény többszöri költöztetése után 1836-ban Pollack Mihály megbízást kap a Nemzeti Múzeum épületének megtervezésére, az építkezés 1837-ben indul meg. Később a gyűjtemények zsúfoltsága, a helyszűke elodázhatatlanná tette egyes részlegek új helyre költöztetését. A Magyar Nemzeti Múzeumból - a fejlődés során - kivált Természettudományi Múzeumnak fennállása során soha nem volt önálló épülete. A város öt különböző épületében elhelyezett gyűjtemények, munkahelyek és kiállítások helyzete az 1990-es évekre tarthatatlanná vált. A probléma megoldására született meg 1993-ban a kormányhatározat, amely az egykori Ludovika Akadémia és a hozzá tartozó romos, volt Lovarda épületegyüttesét jelölte ki - teljes rekonstrukció, illetve újjáépítés után - a múzeum új helyéül. Az idén kétszáz éves Magyar Természettudományi Múzeum az ország egyik legnagyobb és legtöbb gyűjteménnyel rendelkező múzeuma. Nagyságát és gyűjteményei értékét tekintve Európa öt legnagyobb természettudományi múzeuma közé tartozik. A múzeumnak öt nagy gyűjtőköre van. A Növénytár ősnövény-, virágtalan- és virágosnövény-, valamint gomba-gyűjteménye közel kétmillió példányt számlál. Az Állattár gerinctelen- és gerinces-gyűjteményében több mint 7 millió példányt őriznek, szinte valamenynyi földrész állatvilágát reprezentálva, amiben persze a rovarok vannak a legnagyobb számban. Ami a múzeumot a világ szemében naggyá teszi tudományos szempontból: nagyon sok úgynevezett típuspéldányt őriznek, vagyis az első olyan egyedet, amelyről a tudósok, felfedezők az adott fajt leírták. A Föld- és Őslénytár gyűjteményében közel százezer kövület található, amely Európa egyik leggazdagabb ősállattárát rejti. Az Ásvány- és Kőzettár kincsei között olyan ritkaságok szerepelnek, mint az íróasztal méretű ametiszt, vagy egy holdkőzet-darab. Az Embertani tár gyűjteményében közel 25.000 csontmaradványt őriznek, főként az újkőkortól a középkorig terjedő időszakból.