SZENTENDREI SZIGET

A Duna a visegrádi szoros után néhány kilométerrel hirtelen kiszélesedik, hogy aztán kettéválva hosszan húzódó szigetet öleljen körül, a Szentendrétõl keletre fekvõ Szentendrei-szigetet. A felsõ görbületével kismarosig érõ sziget Visegrádot is megközelíti, míg alsó, déli csücske a melléje akaszkodó Lupa-szigettel már a fõváros határában van. A sarló alakú képzõdmény 31 km hosszú. Átlagos szélessége 2,3 km, a legszélesebb (3,5 km) Tótfalu és a váci rév közötti rész. Területe kereken 56 km2. A sziget a tenger szintje fölött 100-124 méter magasan fekszik. Lágyan hepehupás, sík vidék, szélfútta homokdombokkal. Legnagyobbrészt mezõgazdaságilag mûvelt terület, szántóföld, gyümölcsös, szõlõ. A Szentendrei-szigetet a folyó hordta össze, miután évszázezrekig tartó munkával szorost vágott magának a Visegrádi-hegység és a Börzsöny andezit tömbjébe. Közepét szélhordta homokbuckák alkotják, de sok helyütt ártéri üledéket is találunk. A homokot, amelyen már helyenként humusz ül, az Alpokból, a Kárpátokból, az Alacsony-Tátrából hordták idáig a Duna és mellékfolyói.