PÉCS

Pécs " a mediterrán hangulatok városa". Aki forró nyári napokon végigtekint a Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy délutáni - koraesti hangulatban átsétál a déliesre formált Jókai téren, avagy estefelé megfordul a korzón, a Király utca szabadtéri éttermei, kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, máris Itáliában érezheti magát.A kelták voltak az őslakók, akiket a rómaiak időszámításunk kezdete körül meghódítottak. A település első neve Sopianae volt. A város i. e. 10-ben került a Római Birodalom fennhatósága alá A késői császárkorban kicserélődött a város népessége. Sopianae-ban 433-tól egymást váltották a hunok, keleti gótok. Átmenetileg a Kelet-Római Birodalom is uralta a várost, majd a longobárdok, az avarok következtek. A IX. században a Karoling Birodalom részévé vált a mai Pécs. 800 után a frank birodalomban Quinque Basilicae lett a neve. A honfoglaló magyarok - Anonymus Gesta Hungarorumának leírása szerint - Ete és Bojta vezérek törzseivel érkeztek ide. Az, hogy Pécs területén melyik törzs népessége telepedett meg, korabeli forrásokból nem igazolható. István, az első magyar király 1009. augusztus 23-án, Győrött keltezett oklevelében alapította meg a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. A várost 1235-ben említik először Pécs néven. 1076-ban letelepedtek az első bencés, 1238-ban a domonkos, 1301-ben a ferences szerzetesek is a városban. Az első magyar egyetemet Anjou Nagy Lajos király alapította itt 1367-ben. Az 1459-1472 közötti időszak Janus Pannonius püspök, és a pécsi reneszánsz kultúra meghonosításának kora. A virágzó korszaknak az oszmán török hódítás vetett véget. A mohácsi vesztes csatát követően Pécs is török kézre került (1543). a török uralom csak 1686. október 22-én ért véget. Lipót 1703-ban a várost nova donatióként földesúri birtokká tette, a püspök uralma alatt. A város vezető polgárságának a harca már ekkor megkezdődött a szabad királyi városi rang visszanyeréséért, amit végül is 1780-ban Mária Terézia megadott. Az ipar fejlődése a XIX. század első felében jelentősen felgyorsult. 1848-ra 37 iparágban 1739 iparos dolgozott itt. A manufaktúrák közül néhány országos hírre tett szert. A kor megkívánta legmodernebb színvonalon dolgozott a vasgyár és a Hüttner-féle gőzpapírgyár. A borászat mellet ekkor indultak az első sörmanufaktúrák. Jelentős volt a széntermelés és ekkor épült az első cukorgyár is.A kiegyezést követően Pécs fejlődésének a szénbányászat mellett meghatározó jelentőségű előfeltétele volt a vasúthálózat kiépülése. Ez utóbbi vonatkozásában Pécs hosszú ideig mellőzött volt. 1867-ben Barcson keresztül kapcsolták be a vasúthálózatba, és csak 1882-ben adták át a budapest-pécsi vasútvonalat, mely fellendítette a város gazdasági életét.Az első világháborút követően, ahol Pécs nagy véráldozatokat hozott a monarchia védelmében, Baranya megye szerb megszállás alá került, és csak 1921 augusztusában lett véglegesen nyilvánvalóvá, hogy a város magyar fennhatóság alatt marad. A két világháború között ide telepítették át a pozsonyi egyetemet, amelynek székhelye a trianoni békeszerződés értelmében az akkori Csehszlovákia részévé vált. A bölcsésztudományi kar 1940. november 6-án szűnt meg. Az egyetem működése fellendítette az irodalmi, művészeti és kulturális életet a városban. A második világháborút a város szerencsésen vészelte át: a harcok során csak viszonylag kisebb károkat szenvedett. 1944. november 29. meghozta Pécs számára a békét. Az ipari és városi fejlődés a háborút követő években jelentősen felgyorsult. Több környező település beolvadt Pécsbe, s a 80-as évekre Pécs lakossága elérte a 170 ezret.