NAGYCENK SZÉCHENYI KASTÉLY

A kiscenki majorház helyén, falainak felhasználásával kezdte meg a barokk kastély építését Széchényi Antal 1750 körül. Ez időből származik Franz Anton Pilgram terve, amelyet Antal gróf megbízásából készített. A nagyszabású terv nem készült el, azonban irányt szabott az 1760 körül befejeződött építkezésnek. A főépület három részből állt, középső részének nagyterméhez angyalszobrokkal díszített lépcsőház vezetett. Keleti oldalán kétszintes kápolna, míg nyugati végében színházterem kapott helyet. Ekkor készül el a középrizalit ormozatában lévő, nagyméretű Széchényi címer is. Kiépül a geometrikus rajzú "francia kert" a főépület előtt, s a bejáratot őrépületek övezik. Ennek tengelyében kezdődött a nevezetes hársfasor, melynek építése Antal gróf feleségének Barkóczy Zsuzsannának a nevéhez fűződik. Széchényi Ferenc gróf 1783-ban költözik a kastélyba. Híressé teszi a betűrendes és szakkatalógussal is rendelkező könyvtárát és gyűjteményét. 1791-ben Hefele Menyhért készít tervet a kastély nagyszabású, kétemeletessé történő átépítésére. A gróf azonban eláll a nagymérvű építkezéstől, és az elképzelés csak kisebb részletekben használja fel. Az átépítéssel a soproni Ringer Józsefet bízza meg, és az építkezést 1799-ben el is kezdik. A földszint szobasorát beboltozzák és a manzard helyére egységes emeletet húznak. Emelet kerül a keleti szárny istállója és a nyugati, ún. "Vörös kastély" földszintes szárnyaira is. Az építkezés 1800 nyarán fejeződik be, és a kastélyegyüttes egységes, kora klasszicista homlokzatot kap.